Matematika
SZABÁLYOS N OLDALÚ HASÁB FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA
A test felszíne egyenlő a testet határoló lapok területeinek összegével.
Általános képlet: 2 * alapterület + palástterület
Mértékegysége: mm2, cm2, dm2, m2, ár (100m2), ha (10000 m2), km2
A térnek az a része, amit a test elfoglal, a test térfogata.
Általános képlet: alapterület * testmagasság
Mértékegysége: mm3, cm3, dm3 (liter), m3, km3
A TÉGLATEST FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA
A test felszíne egyenlő a testet határoló lapok területeinek összegével.
Általános képlet: 2 * alapterület + palástterület
Mértékegysége: mm2, cm2, dm2, m2, ár (100m2), ha (10000 m2), km2
A térnek az a része, amit a test elfoglal, a test térfogata.
Általános képlet: alapterület * testmagasság
Mértékegysége: mm3, cm3, dm3(liter), m3, km3
A KOCKA FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA
A test felszíne egyenlő a testet határoló lapok területeinek összegével.
Általános képlet: 2 * alapterület + palástterület
Mértékegysége: mm2, cm2, dm2, m2, ár (100m2), ha (10000 m2), km2
A térnek az a része, amit a test elfoglal, a test térfogata.
Általános képlet: alapterület * testmagasság
Mértékegysége: mm3, cm3, dm3(liter), m3, km3
A HASÁB FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA
A test felszíne egyenlő a testet határoló lapok területeinek összegével.
Általános képlet: 2 * alapterület + palástterület
Mértékegysége: mm2, cm2, dm2, m2, ár (100m2), ha (10000 m2), km2
A térnek az a része, amit a test elfoglal, a test térfogata.
Általános képlet: alapterület * testmagasság
Mértékegysége: mm3, cm3, dm3(liter), m3, km3
HASÁB ÁTLÓS METSZETE, HÁLÓZATA
Ebben a leckében megismerkedhetünk a hasáb átlós metszetével, hálózatával
A HASÁB ELEMEI, FOGALMA, FAJTÁI
Ebben a leckében a hasábbal ismerkedünk meg, miből épül fel, melyek a részei, fajtái
SZABÁLYOS HATOLDALÚ GÚLA – FELSZÍN, TÉRFOGAT, ÁTLÓS METSZET
Gúlafelületet kapunk, ha a sokszögvonal minden pontján át egy, a sokszög síkján kívül levő C pontból félegyeneseket húzunk. A gúlafelületnek a C pont és a sokszög közötti részét gúlának nevezzük.
SZABÁLYOS HÁROMOLDALÚ GÚLA – FELSZÍN, TÉRFOGAT, SÍKMETSZET
Gúlafelületet kapunk, ha a sokszögvonal minden pontján át egy, a sokszög síkján kívül levő C pontból félegyeneseket húzunk. A gúlafelületnek a C pont és a sokszög közötti részét gúlának nevezzük.
NÉGYOLDALÚ GÚLA (ALAPJA TÉGLALAP) – FELSZÍN, TÉRFOGAT, ÁTLÓS METSZET, SÍKMETSZET
Gúlafelületet kapunk, ha a sokszögvonal minden pontján át egy, a sokszög síkján kívül levő C pontból félegyeneseket húzunk. A gúlafelületnek a C pont és a sokszög közötti részét gúlának nevezzük. A sokszögvonal pontjai és a csúcs közötti szakaszok a gúla alkotói (oldalélek).
A gúla olyan test, amelyet egy sokszöglap és annyi egy csúcsba összefutó háromszöglap határol, ahány oldala van a sokszögnek. A sokszög a gúla alapja, a háromszögek a gúla oldallapjai. Az alapokat határoló élek az alapélek. Az oldallapok az oldalélekben találkoznak.