Publikációk
Gyertek Egerbe egyetemre! Ha más nem, virtuálisan. http://virtualisegyetem.uni-eszterhazy.hu/
Nagy örömmel hirdetjük, hogy mától elérhető a Virtuális Egyetem újratervezett és gondolt weboldala!
Jelenleg 5 darab új, ingyenes – kiválóbbnál kiválóbb egyetemi oktatók által vezetett –kurzusra lehet jelentkezni. Még az őszi félévben további kurzusok várhatók.
A 2016/2017. tanévre kínált (http://www.tankonyvkatalogus.hu/). A hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok, valamint ezek iskolai árai - Magyarországon.
Tanulj online a Webuni platformon keresztül és légy része a több ezres tanulói közösségnek. Számtalan kurzus: https://webuni.hu/kurzusok
Mindenki számára nyitott és ingyenes, internetes képzéseket indít az Óbudai Egyetem (Budapest) http://www.kmooc.uni-obuda.hu/ , a Miskolci Egyetem (Miskolc) http://www.memooc.hu/courses és az Eszterházy Károly Főiskola (Eger) http://www.virtualis-egyetem.hu/ . Létszámkorlát sincs, minden tevékenység az interneten zajlik, tehát még az igazolást is e-mailben küldik ki.
Magyarországon, ha egy pedagógiával kapcsolatos akkreditált kurzust végez el egy tanár (pl.: Óbudai Egyetemen), akkor az beszámítható a 7 évenként kötelezően gyűjtendő 120 pontba. Annyi pontért, ahány órás. Szerbiában a külföldi továbbképzések elismerését az iskola kérelmezi és a pontok duplán számítanak.
Az ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar mintegy 70 ezer gyermeket érint Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy ilyen tanuló.
További hasznos olvasnivaló a témáról: http://www.adhd-magyarorszag.com/a-hiperaktivitasrol
Általános tájékoztató anyagok, olvasnivalók, Blogok, Oktató programok, Feladatlap-készítők, online értékelők, Oktató játékok, Ajánlott oldalak, Facebook csoportok alsó tagozaton tanítóknak, Tudásmegosztás / tárolás lehetőségei, Képszerkesztők, Ingyenes hangok, zörejek, Videó készítése, Gondolattérképek, Szófelhő készítése, Vektorgrafikus szerkesztő, Poszter készítő, Virtuális osztályterem, Kiadványok, dokumentumok, bemutató szerkesztése, Informatika tanítása 1., 2., 3., 4. osztályban.
A konstruktivista pedagógiai szemlélet szellemében folytatott európai kutatások bizonyítják, hogy a tanulók teljesítményére hatást gyakorol a tanár személyisége. A tanárnak meg és el kell ismernie a tanulók közti különbségeket és az egyéni sajátosságokat, hiszen ezek mentén valósítható meg az oktatás és a nevelés differenciálása. A hatékony pedagógusi tevékenység támogatása mellett a tanulók, a tanulói közösségek ilyen jellegű megismerése nagymértékben csökkenti azok félreismerését, az esetleges problémák helytelen kezelését Falus (2007).
Az egyik, pedagógusok által is megfogalmazott probléma a tanulók motiválása. A tanulási motívumokra számtalan körülmény hat (énkép alakulása, szociokulturális közeg, szocioökonómiai státusz). Emellett a folyamat szerves részeként jelentkeznek a kognitív és affektív tényezők. Jelen tanulmányban utóbbiakra szeretnénk rávilágítani. Ezért a kutatás egyik fő célkitűzése
(1) Megvizsgálni, hogy hogyan alakul a tanulók logikus gondolkodása, milyen tanulási stílus a jellemző rájuk és milyen motivációs struktúrákkal rendelkeznek.
A tanulási motiváció mellett fontos szerepet játszik a tanulók pályaérdeklődése is. Amikor pályaorientációról beszélünk az mellett, hogy az elsősorban segíti a tanulók pályaválasztását, fontos figyelembe vennünk, hogy a tanulók mennyire elégedettek a választott szakmával. Ennek tükrében fogalmazódott meg a kutatás másik célkitűzése, vagyis szeretnénk
(2) Felmérni a középiskolások pályaválasztási szokásait és pályaérdeklődését.
A kutatásról
A kisebbségi lét formájának megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek kihatnak a tanulók énképének alakulására, majd azon keresztül a tanulási teljesítményre. A tanulmány a 2013-ban megkezdett, majd éves szinten megismételt mérés legfrissebb, a Szakképzés-pedagógiai kutatások 2015. c. projekt részeredményeit kívánja bemutatni.
A kutatást első ízben, a Vajdaságban 2013-ban végeztük (N=292), amelyet az azt követő két évben kibővített mintán megismételtünk (2014, N=1380; 2015, N=890). Az éves szinten bonyolított vizsgálat három nagyon fontos célja volt. Szakmai alapot teremteni, a reményeink szerint bővülő, vajdasági pedagógiai mérésekhez, és longitudinális elemzések megvalósításához. Emellett megkezdeni egy olyan folyamatot, amely egymásra épülő kutatásokkal és eredményekkel képes támogatni a régióban dolgozó pedagógusok munkáját.
A 2015-ben végezett mérésben 12 olyan vajdasági (Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Topolya) középiskola (41 tagozat, 890 tanuló) vett részt, amelyben folyik magyar nyelvű oktatás.
Legfontosabb következtetések
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tanulók elégedettek a tanulási eredményükkel. Némi bizonytalanság az első évfolyamosok estében mutatkozik, amely már nem jellemző rájuk akkor, amikor arról kérdezzük őket, hogy szerintük szüleik mennyire elégedettek az elért eredményükkel. A tanulók nagy részénél tapasztalható, hogy a tanulmányi eredmény megítélése kapcsán, szüleik véleményéről határozottabban nyilatkoztak, mint a sajátjukról. Továbbgondolandó ez alapján annak lehetősége, hogy akár kvalitatív, akár kvantitatív módszerek segítségével, feltárásra kerüljenek azok az indikátorok, amelyek különösen ezeken az évfolyamokon, főleg osztálytermi keretek között hatnak a tanuló énképére.
Az eredményekből az is kiderül, hogy a szülők viszonylag egyértelmű visszajelzéseket adnak a tanulóknak a tanulási eredmény kapcsán, azonban elkerülhetetlen, hogy a tanárok is megtegyék ugyanezt. A hagyományos, érdemjeggyel történő értékelés nem járul hozzá kellő hatékonysággal a tanulási énkép pozitív irányú fejlődéséhez. Ebből 379 kifolyólag első lépésként megfontolandó olyan mérési módszer beiktatása, amely lehetővé teszi a tanárok ellenőrzési és értékelési szokásainak feltárását, majd a kapott eredmények tanulói önértékeléssel való kapcsolatának vizsgálatát.
Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar iskolákban a tanügyet érintő legfontosabb problémákat térképeztük fel. Bemutatjuk azokat a megoldásokat, amivel a csökkenő gyereklétszám és rugalmatlan oktatási rendszer ellen próbálnak tenni az intézmények. Tanárokkal, szülőkkel, diákokkal beszélgettünk iskolaválasztásról, többnyelviségről, identitásról, jövőképről.