Kiegészítő tananyag, segédanyag

A TÉGLATEST FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA

Árpás Attila képe

A test felszíne egyenlő a testet határoló lapok területeinek összegével.

Általános képlet: 2 * alapterület + palástterület

Mértékegysége: mm2, cm2, dm2, m2, ár (100m2), ha (10000 m2), km2

 

A térnek az a része, amit a test elfoglal, a test térfogata.

Általános képlet: alapterület * testmagasság

Mértékegysége: mm3, cm3, dm3(liter), m3, km3

A KOCKA FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA

Árpás Attila képe

A test felszíne egyenlő a testet határoló lapok területeinek összegével.

Általános képlet: 2 * alapterület + palástterület

Mértékegysége: mm2, cm2, dm2, m2, ár (100m2), ha (10000 m2), km2

 

A térnek az a része, amit a test elfoglal, a test térfogata.

Általános képlet: alapterület * testmagasság

Mértékegysége: mm3, cm3, dm3(liter), m3, km3

A HASÁB FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA

Árpás Attila képe

A test felszíne egyenlő a testet határoló lapok területeinek összegével.

Általános képlet: 2 * alapterület + palástterület

Mértékegysége: mm2, cm2, dm2, m2, ár (100m2), ha (10000 m2), km2

 

A térnek az a része, amit a test elfoglal, a test térfogata.

Általános képlet: alapterület * testmagasság

Mértékegysége: mm3, cm3, dm3(liter), m3, km3

NÉGYOLDALÚ GÚLA (ALAPJA TÉGLALAP) – FELSZÍN, TÉRFOGAT, ÁTLÓS METSZET, SÍKMETSZET

Árpás Attila képe

Gúlafelületet kapunk, ha a sokszögvonal minden pontján át egy, a sokszög síkján kívül levő C pontból félegyeneseket húzunk. A gúlafelületnek a C pont és a sokszög közötti részét gúlának nevezzük. A sokszögvonal pontjai és a csúcs közötti szakaszok a gúla alkotói (oldalélek).

A gúla olyan test, amelyet egy sokszöglap és annyi egy csúcsba összefutó háromszöglap határol, ahány oldala van a sokszögnek. A sokszög a gúla alapja, a háromszögek a gúla oldallapjai. Az alapokat határoló élek az alapélek. Az oldallapok az oldalélekben találkoznak.

SZABÁLYOS NÉGYOLDALÚ GÚLA – FELSZÍN, TÉRFOGAT, ÁTLÓS METSZET, SÍKMETSZET

Árpás Attila képe

Gúlafelületet kapunk, ha a sokszögvonal minden pontján át egy, a sokszög síkján kívül levő C pontból félegyeneseket húzunk.

A gúlafelületnek a C pont és a sokszög közötti részét gúlának nevezzük. A sokszögvonal pontjai és a csúcs közötti szakaszok a gúla alkotói (oldalélek). A gúla olyan test, amelyet egy sokszöglap és annyi egy csúcsba összefutó háromszöglap határol, ahány oldala van a sokszögnek.

GÚLA HÁLÓZATA

Árpás Attila képe

Gúlafelületet kapunk, ha a sokszögvonal minden pontján át egy, a sokszög síkján kívül levő C pontból félegyeneseket húzunk. A gúlafelületnek a C pont és a sokszög közötti részét gúlának nevezzük.

A sokszögvonal pontjai és a csúcs közötti szakaszok a gúla alkotói (oldalélek). A gúla olyan test, amelyet egy sokszöglap és annyi egy csúcsba összefutó háromszöglap határol, ahány oldala van a sokszögnek. A sokszög a gúla alapja, a háromszögek a gúla oldallapjai.

Oldalak